Az elektromos autók jelentik Európa jövőjét? – Reflektorfényben a hazai és a német autóipari együttműködés

Az elektromos autók jelentik Európa jövőjét? - Reflektorfényben a hazai és a német autóipari együttműködés

Globálisan az elektromos autók piaca jelentős mértékben bővült, tavaly közel 10 millió darab tisztán elektromos jármű került értékesítésre, ugyanakkor az eladások növekedési ütemét tekintve 2023-ban megtorpanás volt látható. Mindemellett, „az elektromos autók jelentik Európa jövőjét, amelyben meghatározó szerep jut majd Magyarország és a német autóipar együttműködésének” -közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán a magyar EU-elnökségre történő felkészülés jegyében a héten Glenn Schmidttel, a BMW elnökhelyettesével; Brian Ramppal, az Audi globális kormányzati ügyekért felelős vezetőjével; Dr. Jörg Burzerrel, a Mercedes igazgatósági tagjával, valamint Hildegard Müllerrel, a Német Autóipari Szövetség elnökével egyeztetett.
Magyarországon ma már jelen van a 3 legnagyobb prémium német autógyártó vállalat, miközben a világelső keleti akkumulátorgyártó vállalatok közül 4 telepített gyártást hazánkban. A kínai BYD, mint a világ egyik legnagyobb elektromos autógyártója ugyancsak hazánkban építi ki első európai gyártókapacitását a személyautó szegmensben. A német tulajdonú vállalatok Magyarországon több mint 222 ezer főt alkalmaznak, amelynek jelentős részét a magyar gazdaságban jelentős súllyal rendelkező járműgyártás adja. A megbeszélések központi témáját így az európai autóipar, azon belül is az elektromos járműgyártás jövője, az arra történő átállás képezte. A felek áttekintették az ágazatra ható nemzetközi folyamatokat, valamint a szabályozási kérdésekből eredő potenciális kihívásokat és lehetőségeket.
 
3
 
A járműszektorral és városi mobilitás-fejlesztéssel foglalkozó ZONE Klaszter a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával folytat párbeszédet a hazai piac érintett stakeholdereivel, és készít felmérést elsődlegesen a klímapolitikai szabályozásból fakadó kihívásokkal kapcsolatban. A felmérés részeredményeiből az a kép rajzolódik ki, hogy a magyar járműipari szereplők számára jelenleg a legnagyobb kihívást a szabályozói környezet intenzív átalakulása és a munkaerő gyors transzformációjának sürgető kényszere jelenti.
A szektor versenyképességének elsőszámú záloga a munkaerőtranszformáció elősegítése a tudástranszformáció által, így kutatásunk egyik fő célja a hazai járműipar kompetenciamátrixának azonosítása, és a munkaerőtranszformáció alapkövetelményeinek, valamint eszköztárának azonosítása volt. A technológiaváltás gyors üteme egyre sürgetőbbé teszi a munkaerőbázis dinamikus átképzését, a rendelkezésre álló humánerőforrás-kapacitás folyamatos reskill és upskill lehetőségeinek megteremtését, illetve az oktatási rendszer célzott átformálását.
A tudástranszformáció mellett a hazai beszállítói szektor versenyképességét alapjaiban határozza meg, hogy növelni tudjuk a vállalatok hatékonyságát és profitabilitását, a KKV-k hozzáadott értékét és integrálódását a hazai értékláncba, emellett hazai szabályozói eszközökkel iparági szinten csökkenteni tudjuk az európai klímapolitikai szabályozásból adódó feszültségeket.
A magyar és német felek az egyeztetés során ugyancsak kitértek a belső égésű motorral felszerelt új autók értékesítésének 2035-től érvénybe lépő uniós szintű tiltására. A tárgyalópartnerek kiemelték, hogy az uniós szabályozást a korábbi megállapodások alapján szükséges felülvizsgálni, illetve figyelemmel kell lenni a technológiai nyitottságra. Az infrastruktúra fejlesztés fontosságát a kormányzati és piaci partnerek is egyaránt hangsúlyozták. A tárgyalópartnerekkel történt egyeztetések során hangsúlyosan merült fel a kínai elektromos autókkal szembeni büntetővámok kérdése, amivel sem az autógyártók, sem a német kormány, sem pedig a magyar kormány nem ért egyet. Nem megoldás a protekcionizmus, fejlődni csak úgy lehet, ha globális verseny van. Nagy Márton az egyeztetéseken kiemelte, hogy az európai autógyártást versenyképessé kell tenni.
A nemzetgazdasági miniszter az egyeztetésen megköszönte a tárgyalópartnerek együttműködését, kiemelten azt, hogy közvetlen, a piaci szereplőktől származó információkkal segítették a tervezést és a magyar kormány munkáját.