Az akkumulátor szektor legfontosabb döntéshozói és vezetői gyűltek össze
ismét a Hungarian Battery Days-en, Közép- és Kelet-Európa vezető
akkumulátoripari eseményén, 2025. november 6-7-én. A Magyar Akkumulátor
Szövetség és a White Paper Consulting immár ötödik alkalommal rendezte meg
a konferenciát, ahol több mint 300 résztvevő és 200 cég volt jelen 20 országból,
hogy megvitassák a legújabb trendeket, szabályozási változásokat és
technológiai újításokat.
A rendezvényt Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség (HUBA)
ügyvezető igazgatója nyitotta meg, aki kiemelte, hogy „Európa figyelemre méltó
fellendülést tapasztalt idén az elektromos járművek piacán: az év első felében az
európai elektromos autók eladásai 25 százalékkal nőttek.” Ugyanakkor arra is felhívta
a figyelmet, hogy a kontinens “pozíciója gyengébb, mint amilyen lehetne a globális
versenyben”, és hogy „a környezetvédelmi aggályok, a szabályozási
bizonytalanságok és a magas energiaárak továbbra is komoly problémát jelentenek”.
Magyarország a gazdaságpolitikai döntéseken és ágazati beruházásokon keresztül
igyekszik reagálni ezekre a kihívásokra. „Célunk, hogy Magyarország a híd szerepét
töltse be a nyugati és keleti autóipari tudás és technológia összekapcsolásában,”
mondta Nagy Ádám iparügyekért felelős helyettes államtitkár, aki azt is
megjegyezte, hogy „Magyarország minden bizonnyal dobogóra kerül az Európai
Unióban akkumulátorcella-gyártási kapacitás tekintetében.”

Dr. Szép-Tüske Rita, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatóhelyettese az ország akkumulátor- és elektromos jármű gyártási beruházásairól adott
áttekintést. Mint kiemelte, a tíz legnagyobb akkumulátorcella-gyártó közül öt már jelen
van Magyarországon, a HIPA célja azonban a teljes akkumulátor-ökoszisztéma
támogatása, a magyar beszállítók minél szélesebb körű bevonása és a magas
hozzáadott értékű, kutatás-fejlesztési tevékenységek kiemelt kezelése.
A globális trendeket nézve „az elektromosság korába” lépünk, derült ki Oskaras
Alšauskasnak, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzőjének előadásából.
Az IEA előrejelzése szerint az elektromos járművek akkumulátorigénye 2030-ra
megháromszorozódik. Az IEA elemzője szerint a klímacélok eléréséhez a tárolási
kapacitást hat-hétszeresére kell növelni 2030-ig, a bővülés 90 százalékát pedig az
akkumulátorok adnák.
Eközben Európa legfontosabb feladata, hogy lendültet adjon az iparágnak és mielőbb
közös európai szintű víziót alakítson ki, mondta Ilka von Dalwigk, a RECHARGE
iparági szövetség vezérigazgatója.
Az akkumulátorgyártás kapcsán rendszerint kevés szó esik a gyártóberendezésekről.
Ezt a hiányt Peter Auerbeck pótolta, a GROB-WERKE kiemelt ügyfélkapcsolatokért
felelős menedzsere az e-mobilitás terén, aki arról beszélt, hogy a gyártóberendezések
hogyan befolyásolják az akkumulátor-értékláncot. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a
gyártás terén az egyik legnagyobb európai kihívás a selejtarány csökkentése. Azt is
megjegyezte, hogy az európai akkumulátorgyártó gépipar számos területen már
versenyképes, ugyanakkor még mindig sok a tanulnivaló, ahogyan annak idején a
kínai vállalatoknak is meg kellett tanulniuk az autóipari gyártást.
A CATL kínai akkumulátorgyártó Kelet-Magyarországon, Debrecenben építi meg
második és egyben legnagyobb európai akkumulátorgyárát, ahonnan többek között a
Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis és a Volkswagen számára szállít majd
akkumulátorokat. Ennek kapcsán Shen Feng, a cég magyarországi és
németországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a CATL
a helyi körülményekhez igazítja a tevékenységét, hogy megfeleljen az európai
szabványoknak és igényeknek, és célja, hogy teljes mértékben beépüljön az európai
ökoszisztémába.

Az akkumulátoroknak azonban nemcsak a közlekedésben, hanem az
energiatárolásban is egyre nagyobb szerep jut. Suri Ábel, a Huawei
megoldásfejlesztési igazgatója és Horváth Péter, a Dunamenti Erőmű (MET
Csoport) vezérigazgatója ebben a témában osztotta meg a tapasztalatait. Suri Ábel
a hálózati biztonságra fókuszálva rávilágított, hogy „a kihívás a hagyományos szinkron
áramtermelés és az inverter alapú megújulóenergia-termelés összehangolása,
amelyek alapvetően eltérő elveken működnek”.
Horváth Péter a hazai befektetési lehetőségek kapcsán elmondta, hogy olyan helyi
aggregátor platformot hoztak létre, amely képes kezelni a sokféle technológia
komplexitását, amelyek rugalmasságot biztosítanak a villamosenergia-rendszer
számára, de önmagukban nehezen monetizálhatók az árampiacon.
A magyar energiatárolási piac alakulásáról szóló panelbeszélgetésen a hazai iparági
szereplők összességében sikeresnek értékelték a korábbi állami támogatási
programokat. Előre tekintve azonban elsősorban a stabil, kiszámítható szabályozásra
és a végfogyasztói körben a zónaidős árazás bevezetésének fontosságára helyezték
a hangsúlyt.
Fókuszba került az akkumulátor alapanyagok biztosítása kapcsán az újrahasznosítás
és a fenntarthatóság is. Simon Anita, az Alteo fenntarthatóságért és körforgásos
gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy stratégiai tervezésre
van szükség ahhoz, hogy az iparág felzárkózzon a kínai piachoz, amely már jóval
fejlettebb, mint az európai. „Az iparágnak az újrahasznosítás terén is világos vízióra
és szemléletváltásra van szüksége.”
Olaf Rogge, a BASF Battery Materials újrahasznosításért felelős üzletfejlesztési
vezetője kiemelte Magyarország kedvező elhelyezkedését és erős ipari
ökoszisztémáját. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „Magyarország nem a legkönnyebb
terep a külföldi akkumulátor-újrahasznosítási beruházások számára.”
Daniel Bobanovic, a horvát Jedro DS Innovations üzleti igazgatója ismertette a
cég projektjét, amelynek keretében Gospićben (Horvátország) egy akkumulátorokhoz
alkalmas lítium-hidroxid-monohidrát-gyárat építenek, amelynek tervezett kapacitása
25 000 tonna/év.
Aleksandar Džombić, a CROSTORION elnök-vezérigazgatója az újrahasznosítási
kihívások kezeléséről szóló kerekasztal-beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy
az emberek sokszor tartanak tőle, és még a döntéshozóknak sincs sokszor
egyértelmű képük az akkumulátoriparról, ami automatikus ellenálláshoz vezet. Fontos
segíteni a közvéleményt abban, hogy megértse, hogyan működik valójában az iparág.

A konferencia során első alkalommal adta át a Magyar Akkumulátor Szövetség
(HUBA) a Magyar Akkumulátor Kiválósági Díjat (Hungarian Battery Excellence
Award), amelyet az INFOWARE Zrt. vehetett át.
A konferencia második napján, november 7-én, a résztvevők gyárlátogatáson vettek
részt a Jász-Plasztiknál, Magyarország legnagyobb hazai tulajdonú
akkumulátorgyártó és újrahasznosító vállalatánál, ahol első kézből ismerkedhettek
meg a gyártási és újrahasznosítási technológiákkal.